Minden kalória egyenértékű?
Azt hiszem, hogy ez a téma nagyon sok ellentmondásos véleményt és választ szülhet, de a következő pár sorban megpróbálok racionális úton válaszolni erre a kérdésre.
Nem mehetünk el amellett, hogy definiáljuk magát a kalóriát. A kalória az ételből, pontosabban az azt alkotó makronutriensekből (fehérjéből, szénhidrátból, zsírból) kinyerhető energia mértéke. Ezt általában az egyes ételek csomagolásán is fel szokták tüntetni „kJ” (Kilojoule) és/vagy „kcal” (Kilokalória) formájában.
Az említett makronutrienseknek, mint a fehérjének, szénhidrátnak és zsírnak mind eltérő kalóriaértéke van.
| Fehérje | kb. 4 kcal |
| Szénhidrát | kb. 4 kcal |
| Zsír | kb. 9 kcal |
És a helyzet itt válik érdekessé! Egyesek azt állítják, hogy a makronutriensek eltérő energia és kalóriatartalma miatt a különböző forrásokból származó kalóriák nem egyenértékűek.
Mit godolsz? Melyik nehezebb? 1 kg toll vagy 1 kg vas?
A válasz egyszerű: Ugyanannyira nehéz mindkettő, mivel a kg egy mértékegység. Ez a kalória esetében is így van. 100 kcal fehérjéből megegyezik 100 kcal-val, ami zsírból származik, mivel ez az ételből kinyerhető energia mértékegysége. Ha valaki az ellenkezőjét állítaná, az olyan lenne, mintha azt mondaná, hogy 1 kg vas nehezebb vagy könnyebb, mint 1 kg toll.
Viszont!
A kalóriákon túl érdemes azt is fontolóra venni, hogy az egyes makronutrienseknek eltérő szerepük és szintén eltérő termogén hatásuk van a testben. A termogén hatás lényegében azt jelenti, hogy az adott fehérje, szénhidrát vagy zsírból származó kalóriák emésztése során, egy bizonyos energiamennyiség „elveszik” testhőként. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlatban soha nem tudjuk a fehérjében és szénhidrátban a kb. 4 kcal-t, valamint a zsírban fellelhető kb. 9 kcal-t ténylegesen kinyerni, mivel maga az emésztési folyamat is energiába kerül.
Ezen felül az egyes makronutrienseknek eltérő mértékű a termogén hatása.
| Fehérje | kb. 20-35% |
| Szénhidrát | kb. 5-15% |
| Zsír | kb. 0-5% |
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha 100 kcalt fogyasztunk el fehérjéből, akkor kb. 65-80 kcal-t fog kinyerni a testünk. Ugyanúgy 100 kcal zsírból való bevitele kb. 95-100 tényleges, felhasználható kalóriát jelent.
Ezért gondolhatják azt sokan, hogy az egyes makronutriensekből származó kalóriák nem egyenértékűek. A helyzet (a fenti példával szemléltetve) az, hogy bizony, a kalóriák mind egyenértékűek, viszont a testben különböző mennyiségű tényleges energia kerül felhasználásra, ami az egyes makronutrienseket illeti.
Ezt tetézi továbbá, hogy az ételek elfogyasztott termogén hatása szintén összefüggésben van a mennyiséggel. Nagyobb mennyiségű étel fogyasztása során több energiába kerül az emésztés, így arányosan több energia fog „elveszni” testhőként.
Tehát röviden válaszolva:
Minden makronutriensből származó kalória egyenértékű? IGEN!
Minden makronutriens azonos szerepet tölt be a testben és ugyanolyan mértékben és módon hasznosul? NEM!
Szerző: Torma Valentin